Mosdó szappan

Hozzávalók:

• 10 tojás,
• 1 liter olaj,
• 20 deka marószóda 1 deci meleg vízbe feloldva,
• ha van, illatosító

Készítése: A 10 tojást habosra felverjük, a liter olajat apránként hozzáadjuk, mikor az egész benne van, ½ óráig erőteljesen és folyton kavarjuk, azután a meleg vízbe feloldott marószódát adjuk hozzá apránként. Mikor az összest hozzáadtuk újra erőteljesen és folyton kavarjuk 2 óráig, esetleg még tovább is, amíg a keverőről nem hull le. Megtörténik, hogy nem áll össze, hanem rántotta szerű massza lesz belőle. Akkor felmelegítjük addig, amíg szép tiszta lesz és úgy tesszük formába. Az illatosító jön legutoljára és azzal is rövid ideig kavarjuk.

Ez egy olyan recept, ami történelmi értékű, senki sem fogja elkészíteni, ennek ellenére nekem fontos, mert a régmúlt időkre emlékeztet. A fent látható recept az apai Nagymamámé, ez mosdó szappan recept, de Őt sosem láttam ilyet készíteni.

De arra még emlékszem, amikor anyai Nagymamám mosószappant főzött. Igaz, hogy itt kemény idők voltak akkor, mindent adagra adtak, osztottak, semmi nem állt szabadon a boltok polcain de ennek ellenére nem lett volna szükség rá. Viszont aki szegénységben nőtt fel, az megtanulta az önellátást és a spórlást. A Nagymamám ilyen volt, mindent beosztott, mindig azt mondta nekünk: „Holnap is van egy nap”. Gyerek fejjel rendkívül dühösek voltunk, amikor ezt a sütivel tette meg, de most már maximálisan megértem. 

Visszatérve a szappanfőzésre, az erkélyünkön volt egy konzerves doboz, amibe a fölösleges zsiradékot, elhasznált olajat gyűjtöttük. Minden nyáron elmentünk egy ismerőséhez, aki magánházban lakott és az udvaron fel lehetett állítani a nagy szappanfőző üstöt és aztán elkezdődött a „művelet”. Emlékszem, hogy a Nagyinak konyharuhával be volt bugyolálva mindkét karja, mert a rotyogó szappan köpködött, fröcskölt és ugye a lúgos maró anyag sokszor, a „védőruha” ellenére is nyomot hagyott a karján. Ennek ellenére is nagyon szép fehér mosószappant tudott főzni. Első nap megfőzte, aztán másnap mentünk ismét és felvágta. Emlékszem milyen szép kockákat vágott belőle, az alján pedig ott volt a lúg, amit aztán üvegbe töltöttek és odakozmált edények tisztítására, és ha nem tévedek, akkor talán munkaruhák kifőzésére is használták. Ezzel igencsak csínján kellett bánni, mert égetett. Ő a mosószappanhoz nem használt illatosítót, vagy mégis? Már pontosan nem emlékszem, de az tuti, hogy nem volt kellemetlen az illata. Azt még megemlítem, hogy anno automata mosógép csak a filmekben volt, talán Amerikában. Nekünk nem automata volt és sokszor abba is ilyen házi mosószappant reszeltek.

Kicsit nosztalgiás ez a bejegyzés és nincs benne szép habos, látványos süti, de én úgy tartom helyesnek, ha megemlékezek ezekről a dolgokról. Könnyű ma bemenni a boltba és álom finom, illatos, minden jóval feltuningolt szappant venni, de azt se felejtsük el hogyan volt ez régebb. Lehet van köztetek olyan, akinek ez új vagy épp érdekes.