A következő címkéjű bejegyzések mutatása: molyirtás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: molyirtás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 23., hétfő

Harc a mólylepkék ellen - Második évad

Nagyon reméltem, hogy ezt a showműsort nem fogják megújítani, elég lesz egy évad, de tévedtem. Sajnos, a jelek szerint én nyertem a népszerűségi díjat a molylepkék körében. 

Arról, amin a tavaly keresztül mentem itt és itt olvashattok.

Azóta majdnem mindent a hűtőben tartok: lisztet, grízt, zsemlemorzsát, zabpelyhet, pudingport, diót. A sütőpor, vaniliacukor, szárított élesztő, szezámmag és egyéb ilyen apróságok zárható dobozban tarok. 

Egy hete megjelent egy mólylepke. Tegnapelőtt vásároltam mólycsapdát és ma már ráragadt egy mólylepke. Próbálok nem mérgelődni, nem  kiakadni, de nem tudom mit tegyek. A kamrában semmi olyan nincs, amibe beleköthetne a móly. Azt is sejtem, hogy nem nálam van a kiinduló pont. Szerintem valamelyik szomszédnál van a gond és hozzám bejön a kara szellőztetőjén, ami a lépcsőházba nyílik.  A tavaly a lépcsőházban is láttam repkedni őket. Nem zárhatom le hermetikusan a kamrát. Most mit tegyek?

2011. október 18., kedd

Harc a molylepkék ellen 2 - Befejező rész!!!

Igen!!! Csak halkan mondom és kisbetűvel, de győztem!!! Én győztem!!! Már kb. 3 hete egy molylepkét sem láttam. Remélem nem kiabálom el, de végre vége a sok kellemetlenségnek.

Ezalatt az idő alatt megtanultam:
  • sosem szabad molyeledelt halmozni (liszt, zsemlemorzsa, gríz, dió stb.),
  • a molyeledelt nem tartom többé a kamrában, minden megy a hűtőbe,
  • ami mégis a kamrába kerül, az kizárólag lezárható dobozban tárolandó,
  • többször ellenőrizni mindent,
  • a leghatásosabb molyírtó a csapda (ragasztós felületű papír, amire ráragadnak a molylepkék),
  • jobb félni, mint megijedni,
  • azt, amit átéltem, nem kívánom senkinek.
Lányok, fiúk, vigyázzatok a kamrátokra, de nagyon!

2011. augusztus 25., csütörtök

Harc a molylepkék ellen 1

Nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen témáról fogok írni a blogomban, és talán nem is írtam volna, ha nem találok rá szepyke blogján, az erről szóló bejegyzésére, itt.

Elolvastam a bejegyzését, mintha magam láttam volna a leírásban, és amikor láttam, hogy 32 hozzászólás van, mind arról szól, hogy bizony ők is átélték, akkor eldöntettem, hogy én is írok róla, még egyszer valakinek jól jöhet, ugyanis sajnos nem csak engem érint ez a dolog, senki nincs védve, ma én, holnap te, holnapután valaki más.

Az egész a tavasz vége felé kezdődött, akkor jelent meg az első molylepke. Leütöttem, de természetesen másnap megjelent még egy és így tovább. Tudtam, hogy ki kell rámolni az egész kamrát és megkeresni a forrást. Egy kis gondolkodás után úgy döntöttem, hogy ha már ezt meg kell tenni, akkor újra fogjuk festeni, mert elég rég volt az utolsó festés és már ráfért volna a felfrissülés. Nyár eleje volt, akkor kellett megtenni, mert ki volt ürülve a kamra és eltevés előtt ideális a takarítás.

Ki is rámoltunk mindent. Nem nagy a kamrám, hisz egy kétszobás panellakás része, de azért amikor ki kell üríteni, bizony tele lett a lakás az üres üvegekkel és a benne lévő cuccokkal. Kiszedtünk mindent, a polcokat is. A polcszerkezet fémből van, a polcok pedig deszkából. Egyenként lesúroltuk drótkefével, utána átmostam mindent vizes ronggyal, és amikor kész volt a festés, a polcokra új, mosható tapétát tettem. Megkaptam a gócpontot, a zsemlemorzsába volt beköltözve. Azt kidobtam, a többit is átnéztem, de nem találtam semmi gyanúsat, így visszapakoltam mindent a helyére. Nagyon büszke voltam a szép tiszta kamrámra és örömmel láttam magam előtt azt a pillanatot, amikor megtöltöm a télire eltett ételekkel. Sokan „irigyelték” tőlem, persze a jó értelemben.

Sajnos az örömöm nem tartott sokáig. Kb. egy hónap elteltével ismét megjelentek a molylepkék. Nagyon mérges voltam és szomorú. Kirámoltam azt a helyet, ahol a lisztet, búzadarát és zsemlemorzsát tartom, de egyik sem volt molyos. A zsemlemorzsát elhasználtam, a búzadarát betettem a kenyeres szekrénybe, a konyhába, egy műanyag lezárható dobozba, annak ellenére, hogy nem ajánlatos, de nem tudtam mit tegyek vele. A lisztet is oda tettem, de amikor a konyhában is megjelentek, féltettem a 3 kg lisztemet és bepakoltam mind a hűtőbe. Ez sem a legjobb megoldás, de nem tudom mit tegyek, hova tudnám biztonságba tenni?

Vásároltam molycsapdát. Pontosabban megnéztem a kínálatot de ez volt a számomra legmegfelelőbb (saját belátásom szerint). Lehetett válogatni spray, zselé és egyéb illat alapú űzők között, de nem hinném, hogy ettől megijednének. Egy dobozban volt 2 db csapda, vagyis egy falra, ajtóra, szekrényre ragasztható lap, aminek a külső fele szintén ragasztós, erre ragadnak a molyok. Első nap az egyiket fel is ragasztottam a kamra ajtajára és reggelre már 5 moly volt rajta, de sajnos a konyhában is repkedett legalább 5. Így a másikat az egyik konyhaszekrény külső falára ragasztottam. Két nap múlva azon is hemzsegtek a molylepkék, de megteltek a konyha falai is, és legalább tízet leütöttem. Mondanom sem kell milyen nyomot hagytak de lemostam. 

Éjszaka azt álmodtam, hogy az ágyamból repültek ki a molylepkék és kidobtam, annyi volt benne. Reggel amikor eszembe jutott az álom, nagyon ideges lettem. 

Azóta már majdnem tele van a két csapda, de még mindig jelennek meg új lepkék. Elutazta egy hétvégére és meglepődtem mennyi összegyűlt. Most szeretnék vásárolni még, és elhelyezni a szobákban is. 

A nagy baj az, hogy a kamra egyik szellőztetője a lépcsőházba nyílik, a másik pedig az esőlefolyóba. A lépcsőházban is szoktam látni molylepkét. Szóval hiába irtom ki én, ha bejön onnan. Lehet, hogy a szomszédnál is van, de nem kopoghatok be hozzá, mert simán letagadná. Most azon filózok, hogy a lépcsőházi szellőztetőt valahogy lezárom, ami nem esz könnyű, de megpróbálom. 

Tudom, gusztustalan a téma, de arra gondolok, hogy nem csak a receptek meg a főzés a fontos, hanem a tisztaság és az egészség is, amint a blogom címe is jelzi. Ezért írtam meg végül a bejegyzést, és arra is gondoltam, hogy aki elolvassa és esetleg tud valamit tanácsolni, akkor azzal segítene. 

Köszönöm, hogy elolvastad. Aztán beszámolok a további fejleményekről is.