2011. augusztus 10., szerda

Gondolatok a konyhában

Már rég kavarog a fejemben ez a gondolat, és most eljött az ideje, hogy megvalósítsam. Már sokszor szerettem volna írni egy bejegyzést ezzel a témával, de valahogy sosem tudtam megfelelő formába önteni, mindig úgy jött, hogy ennek amolyan dicsekvés íze lenne. Aztán megérett a gondolat a fejemben és meg is találtam a megfelelő formát, amivel még hasznos is lehet.

A sok blogger díj segített abban, hogy elindítsam ezt a játékot. A díjakkal kapcsolatban sajnos vegyes tapasztalataim vannak. Kezdő gasztroblogger koromban, blogról blogra vándorolva láttam a sok díjat feltüntetve, azt hitte ezek valami hivatalos versenyen nyert díjak. Tovább is léptem, mert tudtam, én sosem fogok részt venni ilyenen. Aztán eljött az ideje, és engem is meglepett egy kedves bloggertársam egy díjjal. Nagyon örültem neki, valahogy úgy éreztem, hogy most már én is beléptem ebbe a közösségbe. Lelkesen adtam tovább. Aztán jöttek sorra a díjak, és velük együtt a csalódás is, mert bizony volt olyan is, hogy meg sem köszönte az illető blogger (nem is egy). Most már túl vagyok ezen, most már tudom, hogy ezt így kell elfogadni. Aztán én is indítottam egy díjat, ami sok blogról visszaköszönt rám, lehet, hogy még most is kering a bloggervilágban. Most viszont egy egész más fajta játékra hívlak benneteket.


Gondolatok a konyhában

  • Elég későn kezdtem el sütni – főzni, és amikor elkezdtem, már nem volt kitől megkérdezni, hogy mibe mit tegyek. Ezért sok ételt úgy kellett elkészítenem, hogy az íz az emlékezetemben volt, és hozzá kellett gondolnom, hogy mit kell beletennem ahhoz, hogy azt az ízt és állagot megkapjam.  Ez részben jó dolog, mert így lehet igazán fejlődni.
  • Sosem szerettem, ha valaki mellettem állt és mondta, hogy mit hogyan csináljak. Nem tudom miért, de ez a dolog mindig zavart. Mindig szerettem a magam módján csinálni, és ez most is így van.
  • Evés terén majdnem mindenevő vagyok, nálunk a válogatás nem volt megengedve, de nem is kellett minket kényszeríteni az evésre. Mostanában azért megválogatom az ételeket, egyrészt azért, mert az epém miatt nem ehetek mindent (vagyis meg tudom enni, de utána ….), másrészt pedig az egészséges életmódra törekszem (súlymegtartáson vagyok), ezért az egészséges ételeket keresem – kutatom, így keveredtem bele a gasztro blogozásba is, amit egyáltalán nem bánok.
  • Mióta a gasztro blogomat vezetem, nagyon sok kedves gasztrobloggerrel ismerkedtem meg (virtuálisan) és ez egy nagyon jó dolog. 
  • Sok jó receptet és trükköt tanultam tapasztaltabb bogger társaimtól.
  • Sok recept özönlik felénk nap mint nap. Nem tudom ki hogy van vele, de én amikor elolvasok egy receptet, már formálódik is a fejemben az én változatom. Sokszor hozzáteszek még pár dolgot, máskor kihagyok belőle, vagy kis is hagyok és hozzá is teszek, megszületik egy új változat, és így bővül a gasztronómia világa.  
  • Az én blogom nem teljes körű, ugyanis sült hús kevés van rajta és a tejszínhabos sütik is  hiányoznak. Húsokból inkább a csirkét kedvelem, a tejszínhabot régebb szerettem, de 20 éves koromban valami miatt mindig hasmenésem volt tőle, így jó 10 évig kimaradt az étrendemből. Most ehetném, viszont egyáltalán nem kívánom, meg sem tudom enni, ezért én nem készítek tejszínhabos sütit, és a nagy, habos sütiket is nagy ívben elkerülöm. 
  • Szeretem itthon elkészíteni az ételeket és a sütiket. Nem látom értelmét annak, hogy kiadjak egy rakás pénzt egy egészségtelen kajáért. Inkább megtanulom elkészíteni és legalább tudom, hogy mit eszek. 
  • Szeretek megkóstolni új ételeket, szerintem csakis így gazdagodhat az ízlésünk.
  • Most már bármit kipróbálok, nem félek nekilátni egy-egy új étel elkészítéséhez.
  • Nagymamám és Édesanyám receptes füzetéből minden sütit meg szeretnék sütni és megosztani az eredményt veletek. 
  • Élvezem, hogy elméletileg mindent el lehhet készíteni és nem kell kizárólag a bolti dolgokat enni.
  • Van egy nagyon rossz szokásom: ha finom amit főztem, akkor ennek hangot is adok. Ez azért rossz, mert nem szokás a saját főztöt dicsérni, de mentségemre legyen mondva, hogy csak a családi körben engedem meg magamnak. 
  • Nekem a legnagyobb elismerés az, amikor jó visszajelzést kapok azoktól akik megkóstolják a főztömet, vagy  akik elolvasság a recepjeimet. 
  • Megragadon az alkalmat, és megköszönöm bloggertársaimnak, hogy megosztják a gasztro titkaikat, a követőimnek, hogy olvasnak, valamint szeretettel várok minden erre járó bloggert.
Ha neked is van bármilyen jellegű Gondolatod a konyhában, ami nem kimondottan receptről szól de meg szeretnéd osztani bloggertársaiddal, akkor itt az alkalom, hajrá!!! A játékszabályok egyszerűek: az viheti, aki akarja, nem kell továbbadni, ha valakinek megtetszik, viheti, de van két feltétel. Aki úgy dönt, hogy szeretne részt venni, azt megkérem, hogy a bejegyzéséhez linkelje az én bejegyzésem linkjét, és ide, ehhez a bejegyzéshez pedig linkelje az ő bejegyzését. Ezt azért kérem, mert szeretném elolvasni mindenki bejegyzését, és remélem mások is és csak így követhetem. A kép ki lesz téve (reméelm megengedi a blogger, hogy feltöltsem) az oldalsávra, így könnyen el lehet majd érni. Lehet, hogy senki nem fogja tovább vinni, de én örültem, hogy elolvastad. Köszönöm a figyelmed.

6 megjegyzés:

Gerdi írta...

Elolvastam! Jó ötlet! Mintha saját gondolataimat vetette volna valaki "papírra", legalábbis a legtöbbnél ezt éreztem. Ha időm engedi, kiegészítem , van még néhány.

Márti írta...

Én is elolvastam :) és nagyon tetszik! összeszedem a gondolataimat, és jelzem, ha belevágok.

Éva írta...

Már tegnap is elolvastam többször is és nagyon tetszik, hasonlóan gondolkodunk ezt már megjegyeztük egyszer. Fogok jelentkezni és leírom én is "gondolataimat a konyhában" !:))

Gerdi írta...

Martinelli, jöhetsz hozzám olvasni:-) Megírtam gondolataimat, amint látom, elsőként. De remélem, nem utolsóként!

Marti M írta...

Kedves Gerdi!
Köszönöm szépen, hogy tovább vitted a Godolatokat.
Linkelem a bejegyzésed, mert az elmaradt. Remélem soka elolvassák majd.

http://gerdisuti.blogspot.com/2011/08/gondolatok-konyhaban.html

Éva írta...

Szia jelentkezem!http://takarekoskonyha.blogspot.com/2011/08/gondolatok-konyhaban.html